Szombat óta egy kicsit olyan, mintha a valóság másolatának a másolatát látnám. Minden hideg, és lassú. A csajjal együtt járunk órákra, utána beszélgetünk sokáig, meg előtte és közben is... De így fogalmam sincs, hogy mi a helyzet. Néha nagyon úgy tűnik, hogy minden össze fog jönni, néha meg mintha nem is tudna rólam. Ennek ellenére mégis úgy érzem, hogy ez az egész nagyon jól alakul. Az a vicces, hogy én életemben nem gondoltam volna, hogy tudok ennyit beszélgetni, meg ennyi mindenről. Általában én 15 max 30 perc után elakadok, aztán a beszélgetés lassan leáll... De nem itt. Egy hét alatt ennek köszönhetően egész jól megismertük egymást, bár szerintem még mindig kevés ez ahhoz, hogy összejöjjünk, szóval szerintem várok még egy hetet, hogy eldőljön, és ezalatt még többet igyekszem megtudni róla. Hát most csak ennyit a szerelmi szálról. Ja még nem. A lakótársamék hívtak egyszer filmezni, én pedig pont Vele beszéltem , így természetesen nem mentem. Na azóta már mindenki faggat, hogy ki az, helyes-e stbstbstb. Elmeséltem amúgy neki, mik történtek, bár igazából nem tudom, hogy mennyire volt ez helyes. Mindenesetra na. Minden jól alakul. Na de vége a szerelmi szálnak.

Most a hatásai jönnek, amik eléggé fontosak, mivel felforgatják a rendes stílusomat az életemben. Hát az első dolog, az, hogy lelkesen bejárok plusz 3 olyan előadásra, amit senkinek sem kívánnék...:D De ennek ellenére tudom élvezni azokat az órákat is (Vajon miért?). Hát felületesen még annyi, hogy hallgatok rá, amikor azt mondja, hogy 10 után nem tanulhatok fizikát, meg hétvégén nincs szerves kémia, nehogy titokban megelőzhessem. Ezek a felületes változások. A legfontosabb az az, hogy belül egy olyan magas boldogsági szint az autómatikus, hogy sokkal több erőm van mindenhez, és sokkal gyorsabban is pörög az agyam, és így tovább. Bár a cigihiány hétvége óta kezd nagyon lassúvá tenni midnent, de még mindig bőven a nyár előtti szint felett vagyok. És a legfontosabb amit adott, az a bizalom. Eddig senkiben sem tudtam bízni, tökmindegy ki volt az, de tudtam, hogy nagyon nagy szükségem lenne rá. Hát most megadatott, és hála neki, kezdek már másokban is, persze még csak nagyon minimálisan.

Szombaton voltam Szegedi képregénynapom! Ja és lehet elfelejtettem mesélni, hogy múltkor meg zombifelvonuláson, ami nagyon nagy poén volt! Ez a képregény nap is egész érdekes volt, beültem néhány előadásra, meg körbe is néztem. Tegnap meg néztünk albérletben valami kegyetlen zombis filmet. Szerintünk egy szombat reggel a stáb bebaszott, és estére csak megtalálták a kész filmet. Kegyetlen volt, de érdemes volt megnézni!:D Tegnap reggel pedig evés közben az Emberi százlábú 2-t néztem meg, ami szobatársam szerint is törönymagasan a leggusztustalanabb film volt, amit láttunk. Persze annyira engem az ilyenek nem ijesztenek el.

Viszont most, hogy az élménybeszámoló is megvolt, megyek aludni! Vagy mégsem, mert két dolgot elfelejtettem. A múltam kezd visszajönni. 2 év után sikeresen beszéltem a csajjal. Hát nagyon szar volt, hogy tettessem ott a jófejet, meg hogy nem utálom. DE! Igen is utálom! Ezután még VOLT-os barátnőm (barát, és nem több, és sosem volt több, csak hogy tiszta legyen!) megkérdez egy olyat, hogy járnék-e a legjobb barátom legjobb barátjával, ha azonos nemű lenne. Hát ez nálam kicsit lebaszta a biztosítékot. Na de megyek aludni!

http://www.youtube.com/watch?v=TpG3BxRctQ4