Kinek mi...
Dr. Henk vagyok: egy napja tiszta. Persze egy nap nem cigizés az semmi, de valahol el kell kezdeni.
Az emberek annyi mindent nem fognak sohasem elérni pusztán csak lustaságból. Ez a fizika ZHról jutott eszembe, mert nehezen tudom rávenni magam, hogy a 11 tételt megtanuljam szó szerint. Pedig ez egyáltalán nem olyan nagy dolog, mint ahogy tűnik. Persze ha nincs motiváció, akkor minden rossz és nehéz.
Lehetne még rosszabb, de most még jobb sem kéne. Mindenki ismeri a sémát, minél jobban alakulnak körülöttünk a dolgok, annál lelkesebben és nagyobb teljesítménnyel csinálunk mindent. Már aki... Egyedül vagyok, mégsem keresem a társaságot, mert még egyedül kell lennem. A társaság elvonja a figyelmet. Hát nem nagy titok, de én egy kicsit okosabb vagyok az átlagnál. Gimnáziumban olyanok is ismertek emiatt, akiket én nem is emlékszem, hogy láttam valaha. Egyetemen is így tervezem kiépíteni a helyzetet, hogy mindenki tudja, hogy egyáltalán nem vagyok átlagos. Ez a kiemelkedési mániám arra vezethető vissza, hogy én mindigis úgy éreztem, hogy senki sem figyel rám. Minél többet értem el (országos első helyezet), annál rosszabbul éreztem magam, és még többet akartam. Már tudom, hogy ez azért van, mert nem tudom érezni, ha valaki figyel rám, vagy szeret, vagy ilyesmi. Számomra valahogy minden olyan, hogy az emberek megjátszák az érzéseiket, mert én eléggé régóta csak eljátszom, és eléggé sokszor szenvedtem, mert nekem is sokmindent eljátszottak. Megszállottan figyelek rá, hogy mások ne tudjanak meg olyat rólam, amivel belémtaposhatnak. Ezért általában az érzelemnyilvánítást arra használom, hogy a másiknak a véleménye csak annyira különbözzön az eredetitől, hogy ha ártani akar, akkor ne tudjon hol, de ne érezze ezt addig, amíg nem szembesül vele. Tudom az ilyen manipulációk alattomos dolgok, de ha belegondolunk minden vélemény és beszéd, megjelenés, minden manipuláció. Gondoljatok csak bele, amikor hazudtok a barátotoknak, szüleiteknek, bárkinek. Azért teszitek, hogy mást gondoljanak, mint ami az igazság. Tehát "manipuláljátok" a gondolataikat. Ez az egész elfogadható egészen addig, amíg nem arra használjunk, hogy ártsunk valakinék, én pedig eddig csak magamnak ártottam ezzel. Tudom, hogy lehetne még sokkal rosszabb minden, de most még nem kell jobb, mert félek, hogy nem tudnám annyira értékelni, mint ahogy kéne.
Félek, ha már nem leszek magányok, akkor nem leszek okos, mert az eddigi esetek végig azt igazolták. Sőt... Ha boldog vagyok, akkor egyáltalán nem fog úgy az agyam, ahogyan szokott. Tudom mindenki inkább boldog akar lenni, de egy hatalmas teljesítményű agy senkinek sem kellene? Amíg nem tudom megoldani, hogy legyen okosan boldog, addig nem kell jobb. Szerencsére jelenleg sikerült kialakítanom egy érzelmileg semleges zónát, ahol sem szomorú, sem boldog nem vagyok. Úgyis kitalálok valamit, hogy ezt megoldjam, mert mindig kitalálok valamit. Nálam általában a cél szentesíti az eszközt, de csak a következmények figyelembevételével: ha helyrehozható károk keletkeznek bennem, akkor mehet, különben nem.
| 2011.10.13. 11:25, Dr. Henk |
Azt hiszem valami hiányzik.
Tegnap felraktároztam az egész szobát kajával (apám jóvoltából, akinek a környéken volt munkája, és benézett hozzám), hogy vasárnap ismét megcsinálhassam azt, hogy nem kelek ki az ágyból. Persze ez eredetileg szombattal lenne, de akkor még lesz 4 óra bioszom, pénteken meg ezen a héten lesz biosz gyakorlat, így végül maradt a vasárnap. Holnap ZH matekból. Ez egy órája tudatosult bennem kémián, amikor egy óra aktív figyelés után elaludtam, majd felébredtem. Igazából már rég tudom az anyagot, amiből írunk, de szerintem azért beleolvasok, biztos ami biztos...
Most jönne az a rész, amikor az érzéseimről írok. Hát ez most valahogy nem fog menni. Végülis hosszú idő után szeptember eleje óta boldognak éreztem magam, csak... Nagyon nehezen tudok beilleszkedni társaságokba, és eddig 2 haverom van itt, de valahogy nem az az érzésem van, hogy egyedül vagyok, hanem semmi. Egész nap általában azt csinálom amit szeretek, azt tanulom amit szeretek, tök jó az egész napom, és este itthon meg minden olyan üres. Dehát nézzük a jó oldalát, legalább nem rossz.
Tegnap este közös filmezés volt az albérletben. Megnéztük a Dexter s06e02-t és valami zombis sorozat egy részt. Egész jó volt.
Igazából nem rég szakítottam meg egy elég régi barátságot (persze még beszélünk, de már teljesen értelmetlen...) és azóta elmúlt az állandó jókedv. Hát 2 hét után ismét rágyújtottam akkor, azóta meg... Igazából a pénz is sajnálom rá, de jelenleg azért a 30-40 perc ellazulásért úgy tűnik megéri... Csakhát szerintem egy kicsit fontosabb az életem, minthogy ilyen szarságokkal elpocsékoljam. Na nem baj, ha elfogy a doboz megint abbahagyom, és talán tartani is tudom majd. Gondolom most egyből az jutott mindenkinek az eszébe, hogy persze majd a doboz vége, aztán a következő vége, de nálam nem így szokott ez menni.
Viszont most úgy döntöttem megint reggelizek úgyhogy búcsúzom. http://www.youtube.com/watch?v=By7ctqcWxyM
| 2011.10.11. 10:33, Dr. Henk |
Bevezetésnek...
Hát kezdetnek egy nagyon rövid bemutatkozás: 19 éves egyetemista vagyok Szegeden és a blogot a gondolataim rendezésére hoztam létre. Már korábban is vezettem blogot,de valahogy mindig elment a személyes dolgokba, és elmerűlt a múltba. Igazából nem fontos az, hogy mik történnek velem, csak az, hogy mit kezdek a jelen helyzeteivel. Igazából remélem, hogy nem fogják olyan sokan olvasni a blogom, mert nem azért van, hogy mindenki ezt olvassa, hanem hogy legyen egy kis idő, amikor magammal foglalkozom.
És pár fontos tulajdonság róloznak velem, nem nagyon szoktam / tudok barátkozni, és a többi dologban pedig egész változatos vagyok... De alapjába véve szerintem nem vagyok unalmas, mint ahogy az ebből a bejegyzésből gondolható: szeretek trollkodni.
Mostanában viszont újra itt vannak a hangulatingadozásaim. Ezzel nem is lenne baj, mert nem lehet valaki mindig vidám, de zavaró amikor egy nagyon jó nap után teljesen levetren heverek itthon. Na igen. Albérletben lakom, szóval kicsit felelősségteljesebben kell viselkednem, mint ahogy eddig kellett. Igazából sokan irígykedhetnek most, hogy dejó nekem, hogy albérletes vagyok, de így az embernek sokkal több dolga van, mint otthon.
Szeretek filmeket nézni, nem csak horrort, hanem elgondolkodtató filmeket is, és néha vígjátékokat. Mondjuk a sorozatok jobban lefoglalnak, mert egy filmbe nem lehet annyira összesűríteni a dolgokat, hogy igazán jó, és mellette sokoldalú legyen. Nyilván mint mindenki más szeretek zenét hallgatni... Nagyon változatosan hallgatok mindenfélét, néhány példa együttesekre: We came as Romans, Sum41, Dream Theater, Escape the Fate, Bring me the Horizon, Falling in Reverse, Senses Fail. És hát egy számmal zárom is a bejegyzést, mert holnap 8tól fizika gyakorlat:
http://www.youtube.com/watch?v=V2dC_O9WZ-Q
| 2011.10.09. 23:10, Dr. Henk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum